Ma a falukép legmeghatározóbb épülete a Szentadorján központjában álló, Szent Adorján vértanúról nevezett római katolikus templom, melyet 1936-ben emeltek neoromán stílusban. Ezt megelőzően egy kis kápolna állt ehelyütt, előtte pedig egy zsúpfedeles boronafalú harangláb, melyet Malonyay Dezső, a „Magyar nép művészete” című néprajzi monográfia szerzőjének tusrajzáról ismerünk.

Mint ahogy arról már volt szó, a szentadorjáni temetőben még állnak annak a pálos kolostornak a romjai, amely a török hódoltság korában pusztult el. A műemlék rom legnagyobb értéke a bolthajtásban álló finom művű barokk Szent Antal szobor. A klastrom ott állt, ahol valaha a község is feküdt, ugyanis a falu, mint ahogy a zalai települések többsége, eredendően dombhátra települt, lakosai csak később húzódtak le a völgybe. A néphagyomány szerint a kolostort a torhaji várral egy földalatti folyosó kötötte össze.

Lispei harangláb

Lispe neve azért olyan nevezetes, mert 1937-ben Magyarországon először itt kezdődött meg az iparszerű kőolajbányászat. A szénhidrogén-bányászat átformálta a vidék életét, a hajdani szegénység helyébe bizonyosfokú jólétet teremtett. A sikeres fúrás helyét ma egy obeliszk őrzi, közelében pedig – a II-es tankállomáson – kis múzeum található.

A volt jegyzőségi épületben található Wenczler Sándor volt lispeszentadorjáni asztalos használati tárgyainak kiállítása. Megtekinthető a +36-30/7084573-as telefonszámon egyeztetett időpontban. 

Lispeszentadorján határában három szőlőhegy magasodik: a Lispei-, az Erdőháti- és a Szentadorjáni-hegy. A meredek déli lejtőkön szőlőskertek futnak a völgy felé, a tetőkön pedig kis pincék sorakoznak. Itt még megtalálhatóak a régi borona és paticsfalú présházak, de nem csak ezek miatt érdemes ide felkapaszkodni. A hegytetőkről csodálatos kilátás nyílik a környező falvakra, tiszta időben pedig a Varasdi-hegyek ormaira, a szőlősgazdák pedig szívesen invitálnak pincéjükbe egy pohár borra minden ide látogatót.

Lispeszentadorján a természetbúvárok számára is tartogat érdekességeket. A vidék növény- és állatvilága rendkívül gazdag. Itt található a környék egyik legnagyobb tavaszi tőzike telepe, mely márciusban fehér virágtengerként borítja el az erdőt. A tőzike mellett kakasmandikót, szártalan kankalint, erdei cikláment, agár- és tarkakosbort és még számos más növényritkaságot fedezhetünk fel barangolásaink során.

Lispei emlékmű
Adorjáni emlékmű
Mandala vendégház

A Budafapusztai Arborétum

Ha felkapaszkodunk a Lispei-dombra és déli irányban a gerincen végigsétálunk, körülbelül 2,5 km-nyi gyalogtúrával érhetjük el a budafapusztai arborétumot. Budafapuszta Kiscsehi község része, ma már csak néhány lakója van.

Az itt elterülő hatalmas erdők 1945-ig a Zichy család birtokában voltak, akik e helyütt 1926-ban vadászkastélyt építtettek. Az uradalom jelentős részén lucfenyveseket telepíttettek, ez jelentette a későbbi arborétum magját. 1945-ben államosították a grófi domíniumot, melynek területén 1954-ben megkezdődött egy, az egzóta fafajoknak otthont adó arborétum kialakítása azzal a céllal, hogy elősegítsék ezek hazai meghonosítását. Az így létrejött arborétum területének nagyobbik részét az egzóta fafajok állományszerű telepítései alkotják, melyek Európán belül is ritkaságnak számítanak. A parkban 132-féle tűlevelű és 88-féle lomblevelű fát és cserjét találhatunk. Az arborétum egyik gyöngyszeme a Pajtafai-völgyben elterülő, erdőkkel szegélyezett víztározó, melynek partján kis menedékházat találhatunk. Különösen tavasszal nyújt felejthetetlen élményt az idelátogatók számára Budafapuszta, hiszen ekkor borulnak virágba a rododendronok és azáleák, valódi tündérkertté varázsolva az arborétumot. Az arborétumot szépen kiépített gyalogutak szelik át, több helyen találhatunk szalonnasütőket és kilátókat. A látogatók részére külön idegenvezetés igényelhető, s a bejáratnál különféle ismertető dokumentációkat lehet vásárolni. A kastély ma a Zalaerdő Rt. vadászházaként működik, ami jelzi azt, hogy a környező erdők vadállománya rendkívül gazdag.

De Budafapuszta nem csak arborétumáról híres. Ipartörténeti szempontból is rendkívül nevezetes helyen járunk, ugyanis 1937. február 9-én Magyarországon először itt kezdődött meg a földgázbányászat. Az első sikeres fúrás emlékét emlékmű őrzi.
Az első világháború előestéjén a községben lignitbánya nyílt, melynek nyomait az arborétum szomszédságában még ma is fel lehet fedezni. A bányászat azonban nem tudott meghonosodni, elsöpörte azt a világháború vihara. Budafapuszta közúton is könnyen megközelíthető. Lispe és Kiscsehi felől egyaránt eljuthatunk a budafapusztai bekötőúthoz, melyet táblák jeleznek.

A vétyemi erdőrezervátum (ősbükkös)

A Lispeszentadorjánt övező dombhátakat nagy kiterjedésű erdők koronázzák, melyek a táj igazi ékkövei. Szép erdőket mindenütt találhatunk, de olyan kuriózumot, mint a Vétyemi erdőrezervátum, csak itt, Kiscsehi és Maróc szomszédságában, Lispeszentadorjántól mintegy 4 km-re. Ez a dél-dunántúli bükkösök legszebb hazai példája, mely a tekintetben is egyedülálló, hogy ilyen erdőtársulás ilyen kis tengerszint feletti magasságban, Európában csak ehelyütt alakult ki. Köszönhető ez annak, hogy a nedves kontinentális klíma (bizonyos szubmediterrán hatással), valamint az agyagbemosódásos barna erdőtalajok ideális életfeltételeket biztosítanak az erdőknek.

A természet lenyűgöző katedrálisában járva nincs az az ember akinek a szívét meg ne dobogtatnák a hatalmas, ezüstös törzsű, bükkfa óriások. A vétyemi bükkös legértékesebb részét 1976-ban nyilvánították erdőrezervátummá, melyhez később újabbakat kapcsoltak. A magterület teljes és végleges védelem alatt áll, itt semminemű erdőgazdálkodás nem folytatható, ellentétben a védőövezettől, ahol természetközeli módszerek alkalmazásával erre van mód. Az erdőrezervátum állami tulajdon, kezelője a Zalaerdő Rt.

A hajdani Vétyempuszta közelében az erdő fájára települten kis üveghuta működött a XIX. században, melynek nyomai még ma is fellelhetők. A szeszélyesen kanyargó úton tovább haladva az erdőrengeteg peremén feltűnik Centrale, ahol a letűnt szénhidrogén-bányászat mementójaként még állnak egy gázüzemű villamos erőmű falai.

A vétyemi erdőbe a túrázni vágyók a piros turistajelzést követve a Szentadorjáni- és a Maróci-szőlőhegyen keresztül juthatnak el, de érdemes végigjárni azt a valóban csodálatos környezetben fekvő erdészeti utat is, amely a kiscsehi faluvégtől kanyarog erre.

Az erdei kisvasút

Lispeszentadorjántól körülbelül 2,5 km-re a Töröszneki-erdőben kanyarog hazánk leghosszabb (37,8 km) erdei kisvasútja. Története 1918-ra nyúlik vissza, ekkor kezdődött meg azoknak a keskeny nyomtávú vasúti szárnyvonalaknak a kiépítése, melyek elsősorban a faipar igényeit voltak hivatva kielégíteni. Két, egymástól független vonal működött a térségben: Kistolmács és Csömödér, valamint Lenti és Szilvágy között, amelyeket aztán 2000-ben kapcsoltak össze. Ma már az erdei kisvasút legfontosabb feladata Dél-Zala természeti kincseinek megismertetése a turistákkal, a kikapcsolódásra vágyókkal.

A vonalon külön menetrend szerint közlekednek a mozdonyok, igény szerint nosztalgia gőzmozdony is rendelhető.
A kisvasút nem érinti ugyan Lispeszentadorjánt, de a közvetlen közelében kanyarog. Ha valaki Csömödér vagy Kistolmács felől érkezik vele, akkor Törösznekig érdemes utazni. Innen végig a műúton jó félórás gyalogtúra után lehet elérni a falut.

A bázakerettyei termálfürdő

Zala megye talán egyik legszebb fekvésű termálfürdője Bázakerettyén található, mely 2002 óta fogadja vendégeit. Az egész létesítmény a volt kultúrház parkjában, egy domboldalban került kialakításra, ahonnan varázslatos kilátás nyílik a szomszédos Kerettyei-szőlőhegyre. A fürdőben egy úszómedence és két termálmedence található, valamint egy kis pezsgőfürdő céljára kialakított ülőmedence. A bázakerettyei fürdőben büfék és egy turisztikai információs iroda működik, a faluban több étterem és egy pékség üzemel. A fürdővel átellenben, a Kerettyei-szőlőhegyen egészségmegőrző centrum várja a látogatókat.
Bázakerettye Lispeszentadorjántól mintegy 5 km-re található, közúton könnyen és gyorsan megközelíthető.

Rockenbauer Pál emlékút Zalában – Országos Kék Túra

Emlékeinkben még él Rockenbauer Pál „Egymillió lépés Magyarországon” című nagysikerű filmsorozata. A forgatások során hazánk legszebb vidékeit járta be a stáb, így jutottak el Lispeszentadorján környékére is. A kék túra zalai szakaszát az Ő tiszteletére nevezték el Rockenbauer Pál emlékútnak. A kék túra útvonalát folyamatosan gondozzák, így mindenütt frissen felfestett jelzések igazítják útba a bakancsos turistákat (kék jelzés). Ez a túra elsősorban a természet szerelmeseinek nyújthat feledhetetlen élményt, hiszen a környező hatalmas erdőkben, hegyen-völgyön át kanyarog. Érinti a Torhaji-forrást és vadászházat, majd Lasztonyán keresztül Szentpéterföldi-tó felé folytatódik tovább. Ha ellenkező irányba indulunk, akkor a Lispei-hegyen át juthatunk Bázakerettyére, majd Kistolmácson át Valkonyára.

Papp Simon Olajos Túra

A Papp Simon Olajos Túra Bázakerettyét és Lovászit köti össze, így áthalad Lispeszentadorján községen is. E túra célja, hogy bemutassa a hajdani „olajvidék” természeti szépségeit és ipartörténeti érdekességeit. E tekintetben Lispeszentadorjánnak kitüntetett szerepe van, hiszen, ahogy arról a látnivalóknál már szóltunk, itt kezdődött meg hazánkban először az iparszerű kőolajbányászat. A túra útvonalát piros jelzés jelöli. Az útvonal karbantartását a nagykanizsai Olajipari Természetbarát Egyesület végzi, így az szépen felfestett, könnyen tájékozódhatunk a jelzések alapján.

Ezt a túrát azoknak ajánljuk, akik szeretnék átérezni a szőlőhegyek, a hatalmas bükk és tölgyerdők hangulatát, akik nem ijednek meg ha dombról, dombra kell felkapaszkodniuk.

Dél-Zalai Erdőtáj Kerékpárút

Szűkebb hazánk, Dél-Zala befogadó táj. Felfedezetlen, varázslatos vidék, a szelíd természet, a béke és nyugalom birodalma ez. Az itt élők számára természetes, megszokott ez a környezet, de az idelátogató számára a hatalmas erdők, domboldalakon fekvő és völgyekben megbújó kis falvak, zöld rétek, mezők, szőlőhegyek látványa feledhetetlen élményt nyújt.

A térség csodáinak megismeréséhez az ideális helyváltoztató eszköz a kerékpár. A kerékpáros a gyalogos perspektívájánál kicsit magasabbról tekint a környezetére. A táj élménye a gyors haladás élményével párosul, de a sebesség tetszőleges, mindig a látnivalóhoz igazítható. Egy nap többszörös távolságot tehetünk meg, mintha gyalogosan kirándulnánk, ám nem szakadunk ki a környezetből, nem zavar a motor zaja, a „dobozba” zártság.

A kerékpározás szerelmeseinek a Dél-Zalai Erdőtáj kerékpározásra kijelölt útjai Letenye és Lenti között, több mint 270 km hosszúságban kanyarognak kerékpárutakon, kis forgalmú közutakon és erdei utakon. A vidék fiataloknak, családoknak, természetbúvároknak és a hegyikerékpározás szerelmeseinek egyaránt élvezetes időtöltést biztosít. A dombhátakra felkapaszkodó és völgyekbe lefutó, szeszélyesen kanyargó utak minden kerékpáros számára feledhetetlen élményt nyújtanak. És reméljük, gyakran visszatérnek, többen is jönnek, és itt költik el nyaralásra szánt pénzüket.

A szelíd emelkedők a gyakorlott kerékpáros számára nem jelentenek gondot és a kezdő is hamar hozzászokik. A terepkerékpározás, az erdők bejárása a kihívást, az egészséges izgalmat is magával hozza. A kerékpározás az egyik legjobb stresszoldó, különösen ilyen környezetben, ilyen élményekkel.

A biztonságos kerékpáros kalandozást segíti a régió kerékpáros térképe és a telefonos vagy GPS-es navigációhoz használható digitális treckek, melyek elérhetőek a www.del-zalai-erdotaj.hu oldalon.

Horgászat

A község közvetlen közelében számos olyan horgászvíz van, amely méltán tarthat számot nagy érdeklődésre.

A Kistolmácsi-tó (Kistolmács)

Kistolmácson található Dél-Zala egyik legvarázslatosabb környezetben fekvő tava, a Kistolmácsi-víztározó. A közel tíz hektáros tó halállományának nagy részét ponty, amúr és harcsa teszi ki.
Kistolmácson a horgászaton kívül a szabadtéri fürdőzés is biztosított, a tóparton több büfé, fagylaltozó és szálláshely található. Kistolmács Lispeszentadorjánból közúton Bázakerettyén át közelíthető meg, a két falu közötti távolság körülbelül 10 km.

Az élő Mura (Muraszemenye, Murarátka)

Sokan a tavi horgászatnál jobban kedvelik a folyóvízit. Erre is van mód, hiszen a falutól körülbelül 7 km-re, Muraszemenyénél és Murarátkánál már ott kanyarog a sebes sodrású Mura. Itt húzódik a magyar-horvát határ is, ami azonban nem követi a folyó jelenlegi futását, hanem itt is ott is keresztezi azt. A Murában márnára, balinra, süllőre, kárászra, jászkeszegre, menyhalra, harcsára és kecsegére horgászhatunk jó eséllyel.

A muraszemenyei kavicsbányatavak (Muraszemenye)
A Mura mentén számos kavicsbánya működik, illetve működött. A kavics kitermeléssel tavak jöttek létre, melyeket nagyvízkor eláraszt a folyó. Muraszemenyén két jelentős kavicsbánya tó is található, mely elsősorban a horgászok számára lehet csalogató célpont, bár aki kirándulási céllal érkezik a kis szigetekkel tagolt tavakhoz, az sem fog csalódni. A kavicsbányatavak mellett kisebb üdülőtelep jött létre az elmúlt évzizedekben, de ennek ellenére a táj nyugalmából mit sem vesztett.

Városnézés Alsólendván (Lendava / Szlovénia)

Lispeszentadorjántól körülbelül 30 km re található a határ szlovén oldalán Alsólendva, a szlovéniai magyarság kulturális központja. A festői szépségű, a Tenke-hegy lábánál fekvő kisváros számos építészeti emlékkel büszkélkedhet, melyek közül leghíresebb a lendvai vár. A vár lábánál áll az impozáns Szent Katalin székesegyház, mellette pedig Szent István királyunk bronz szobra. A székesegyháztól indulva egy szűk hegyi út kanyarog a várat övező szőlőskertek között. Ez már a lendvai borvidék, ahol ma már borút működik. A szőlőhegy tetejét a Hadik-kápolna koronázza.

Kirándulás Lentibe – a lenti gyógyfürdő

Dél-Zala legnagyobb gyógyfürdő komplexuma Lentiben található, mely nem csak a hazai, de az osztrák, szlovén és horvát vendégek körében is rendkívül közkedvelt. A fürdő gyógyászati részleggel, fedett uszodával, termálvizes medencékkel és kiszolgáló épületekkel rendelkezik, s itt található a Szent György Energiapark is.